Őrizd a lángot!

Tóth Ilona mártíromságát bemutató rockopera

„Tóth Ilonával a forradalmat akasztották fel”

(Wittner Mária)

1956-os forradalom és szabadságharc után Magyarországon soha nem tapasztalt megtorlás következett be. Közel 300 embert végeztek ki, többeket falhoz állítottak és egyszerűen agyonlőttek, 23.000 embert zártak börtönbe, 16.000 embert internáltak. Több embert végeztek ki, és zártak börtönbe, mint az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, és az 1919-es Tanácsköztársaság és a II. világháború utáni háborús bűnösök felelősségre vonása után együttvéve.

A terror áldozatai jórészt munkás és parasztszármazású fiatalok voltak, ami ellentétes volt a rendszer propagandájával, ezért szükségesnek tartottak olyan pereket is megszervezni, amelyek jól illettek volna az ún. antifasiszta mozgalomba, illetve származás szempontjából is megfelelő vádlottakat tudott produkálni, és nem politikai, hanem köztörvényes kegyetlen bűncselekményt igyekeztek felmutatni. Ebbe a körbe tartozott Tóth Ilona és társai pere is, amelyet egy olyan kirakatperként képzeltek el, amelynek a hatása nem csak Magyarországon, hanem Nyugat-Európában is meg fog mutatkozni. Ezért is kampányolt Kádár János Olaszországban a Tóth Ilona per hamisított anyagaival és hívták meg a nemzetközi sajtót, szervezik oda a rendszer propagandistáit a per tárgyalására. Tóth Ilonának azért kellett meghalnia, hogy azt bizonyítsák, hogy volt egy olyan orvos, aki a legkegyetlenebb módon és előre megfontolt szándékkal gyilkolt meg egy ártatlan embert. A kommunista vezetők mindig is gyanakodva néztek az orvosokra. 1945 után minden fontos pozícióban lévő szakembert leváltottak és helyettük a saját megbízható, de meglehetősen szerény képességű kádereiket ültették. Egyedül az orvosokat nem tudták leváltani. Rájuk már a saját jól felfogott érdekükben is szükségük volt. Az ’56 utáni megtorlásnál viszont azzal szembesültek, hogy tucatjával akasztják fel a fiatal munkásokat, az állítólagos uralkodó osztályt. Ezért is konstruálták meg a Tóth Ilona és társai pert. Így akarták megfélemlíteni az orvosokat, értelmiségieket. Egyúttal a nyugati közvéleményre is hatást akartak gyakorolni. Ugyanis az olasz és a francia kommunista párt elvesztette támogatottságát a forradalom brutális megtorlása miatt.

A mű szerzői azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy a rockzenét felhasználva közelebb hozzák Tóth Ilona tanúságtételét és az 1956-os forradalom és szabadságharc történetét a mai fiatalokhoz. A zenei nyelv mindenkihez elér, olyan hatást tud gyakorolni az emberek képzeletvilágára, amit talán egyetlen más művészeti irányzat sem tud.

A darab minden egyes történése történetileg hiteles és igyekszik bemutatni a fiatalok, az egyetemisták lázadását a diktatúrával szemben, Tóth Ilona elhivatottságát, önfeláldozó hivatástudatát, ahogy helytállt a forradalom idején. De azt is, hogy a túlerőt hogyan segítette az árulás. Megtudhatjuk azt is, hogyan tudták kikényszeríteni Tóth Ilonából a beismerő vallomást, amivel mindent magára vállalt.

A rockopera Dr. Horváth Attila ötlete alapján készült.

A forgatókönyvet is Dr. Horváth Attila írta Koltay Gáborral.

Zene és dalszöveg: Bácskay Zsolt és Horváth Tamás.

A darabban elhangzik Tamási Lajos: Piros a vér a pesti utcán című versének      megzenésített változata.

Történész szakértők: Kiss Réka, Zinner Tibor, M. Kiss Sándor és Dr. Horváth Attila.

Szereplők:

Tóth Ilona: Kisfaludy Zsófi

Professzor: Makrai Pál

Ratkó Anna/ Anya: Hám-Kereki Anna

Feri: Petőcz András

Tibi: Barkó Bálint

Fő ávós: Bene Zoltán

Ávósok: Kupi Gábor, Badics Csaba

Rebeka: Szentgyörgyváry Laura

Kultúrfelelős: Molnár Krisztián

Egyetemisták/forradalmárok: A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika színjátszókör. Felkészítőjük: Sipos Imre színész, rendező.

Baracskai Színjátszókör színészei. Felkészítőjük: Kupi Gábor rendező

Rendező: Koltay Gábor